2011. április 29., péntek

FU

az ciki, hogy melóidőben nézem a királyi esküvőt és mindjárt sirok, olyan szép???

2011. április 27., szerda

azért az

kellemesen meghat, hogy eddig kb 45-en köszöntöttek fel a fészen és még esemesek is jöttek olyanoktól is, akiktől nem is vártam.

Reggel bejöttem a gyárba, f10-kor hivnak is a reciről, hogy hoztak nekem valamit. Kicsit sejtettem, de baromira meglepődtem, mikor egy gyönyörű virágcsokrot kaptam.....a pasim küldte.
Most itt illatozik nekem és csak ülök és gyönyörködök benne.
Na jó, azért dolgozom is. :P

Vicces ez, mert egy csomó ember baromira parázik a 3. X-től, meg egyből jönnek a biológiai vekkerrel.
Hát nem tudom.
Én ezerszer jobban érzem magam most, mint mondjuk a huszas éveimben. Oké, van egy-két nevető ráncom, de dagadtabb nem lettem, ráncosabb nem lettem, talán már a melóban kicsit könnyebben elfáradok, gyerek miatt nem nyigok, pedig lehetne már. egyszerűen faszán élvezem az életem.
És ilyenkor mindig rájövök, hogy kurva jóóó.

Harminckét éves lettem én

--
meglepetés e költemény
csecse
becse:

ajándék, mellyel meglepem
e kávéházi szegleten
magam
magam.

Harminckét évem elszelelt
s még havi kétszáz sose telt.
Az ám,
Hazám!

Lehettem volna oktató,
nem ily töltőtoll koptató
szegény
legény.

De nem lettem, mert Szegeden
eltanácsolt az egyetem
fura
ura.

Intelme gyorsan, nyersen ért
a "Nincsen apám" versemért,
a hont
kivont

szablyával óvta ellenem.
Ideidézi szellemem
hevét
s nevét:

"Ön, amig szóból értek én,
nem lesz tanár e féltekén" --
gagyog
s ragyog.

Ha örül Horger Antal úr,
hogy költőnk nem nyelvtant tanul,
sekély
e kéj --

Én egész népemet fogom
nem középiskolás fokon
taní-
tani!

2011. április 20., szerda

itt a tavasz, dagad a

májam.
Igen. :)))
Tutkovári mindenki erre gondolt.
Amúgy köszönöm, kedves manuskák a női önbizalom növelést.
Just keep doin'
Just keep goin'

Az, hogy pénteken az Ötkertben jónőnek éreztem magam.....pipa.
De hogy na ki fog hozzám jegyet venni?
M from ZP.
vicces lesz ez.
és ma még a CCC-ben is a kávésfiú megkérdezte, hogy mikor jövök legközelebb és holnap ne jöjjek, mert szabadnapja lesz.....
Hahaha......spring is here.

2011. április 19., kedd

váááááá

de ez a legjobb, hogy mezitláb, szoknyában, egy szál felsőben lehet már grasszálni.......vettem is egy nyári ruhát a kapszuláimra szánt lóvéból.....

igenigen, annyi eszem van, mint egy marék lepkének.

2011. április 18., hétfő

a 15. 7vége

idén remekül sikerült.

Pénteken csajbuli, két régelvesztett barinővel.....ez felettébb mókás volt.

Mondjuk már az előzmények is azok......elgondolkodva, nem tudom még mindig, majd 32 éves fejjel, hogy vannak-e véletlenek vagy mi a fenerosseb van?

Történt ugyanis, hogy két éve az egyik legjobb barátnőm LK és köztem nem kevés kavarás történt más, akkori ismerősök által. A 30. szülinapi ajándékom az volt egy holland ismerőstől, hogy átküldte msn-en, hogy LK miket mondott rólam a hátam mögött. Állitólag.
Mondanom sem kell, nem tapsoltam hozzá, sőt!
Azóta nem is beszéltünk. Én nem kerestem, mert úgy gondoltam, hogy na kösz, nekem ilyen barát nem kell, ő nem keresett, gondolom hasonló gondolatok miatt.
Az idő telt-múlt, én már meg is szoktam, hogy az egyik legjobb barátnőm már nem az életem része. Persze, titokban FB-n mindig megnéztem, hogy mi a szitu vele. Vicces ez. Sokat beszéltem róla Stikinek is, ő meg nyomta, hogy de miért nem keresem meg.

Miért? Miért?
Mert Zoé büszke, mint egy......nem is tudom, fehér királyi paripa mondjuk. :)))
Valahol éreztem, hogy véletlenül (már ha vannak), tuti egyszer összefutunk.
No, ez meg is történt a Ligetben.
LK is oda jár edzeni, mi is odajárunk a hideg szezonban. Éreztem én, hogy lesz valami.
Aztán egyszer csak elmentünk edzeni, vagyis én előbb értem oda, mint Stiki. A terem tele volt, gondoltam kávézgatok a terem mellett. Ezt is hamar meguntam, gondoltam, akkor bemegyek, max gyökkettővel átöltözöm, lestoppolok két futópadot....aztán a bejáratnál belefutottam LK-ba. Volt nagy meglepetés....hirtelen azt sem tudtam, hogy most fiú vagyok-e vagy lány.
Summa summárum: beszélgettünk vagy háromnegyed órát, mintha mi sem történt volna, s igazándiból egyikünk sem tudja, hogy miért nem beszéltünk két éve.
Részleges hepiend lenne azért, mert dumáltunk, találkoztunk, igaz, csak buli erejéig, de a totál nagy katarzis még várat magára. Most úgy vagyok, hogy szép-jó, hogy mi igy összetalálkoztunk, de most azt érzem, hogy nem lesz ez a régi, illetve nem kis idő kell hozzá.

No, de péntek este úgy gondoltuk hárman csajok, közös ismerős, Fruzs csatlakozott, hogy nyomjunk egy reuniont az Ötkertben. Mondanom sem kell, nyugger vagyok én már és az elmúlt másfél évben meg tudom számolni egy kezemen, hogy hányszor voltam csajbuliban (shame on me), az is HS7 koncert volt és majdnem baj lett a legutóbbiból :))).
Meló után haza is robogtam, hogy vegetáljak, aludjak egyet a kanapén igy buli előtt. Mit nekem kiöltözés? Jó lesz az, amiben melóztam....hálistennek a csajok is osztották a hasonló megerőltető kiöltözéses procedúrát. Amúgy is full nevetséges látni a kis picsákat, nagy picsákat a tűsarkakon, amikben menni nem birnak, meg hogy egész délután és este az esti bulira készültek és ennek fejében a kutya nem néz rájuk, mert kisugárzás zéró.
Összegzés: Ötkertben zene jó volt, nekem megfelelt, 3 üveg bor lecsúszott a torkunkon, megismerkedtünk jóképű angol fiúcskákkal és egy öltönyös muki jól fel akart szedni, de megkaptam a NEMNYERT táblát, igy gyorsan eloldalgott, egy faszit meg elküdltem a francba, mert volt pofája a szemembe mondani, hogy a nők 30 felett kuka. Hátajókurvaanyádatseggfej!!!

A másnapot megúsztam mindenfajta másnap nélkül.
Fura ez számomra is, a bortól általában kiütöm magam. De viszonylagosan végigzsizsegtem Stikivel a Sabbathot.....tejóég, mi is volt? jah, ebéd, Praktiker, Morphy, aztán egy laza Specko Jedno koncert.
Röhejes, hogy a Rutkai Bori és a faszija, aki amúgy Zizkó barátnőm öccse és nem utolsósorban a keresztlányom nagybátyja, mennyire el tudnak mellettünk menni köszönés nélkül, azok után, hogy tavaly a keresztelőre lemenetkor bekéredzkednek az autóba, amivel semmi gond nincs, majd 5 perc után kiszállnak, hogy ők mégis vonattal mennek......whatever.

És vasárnap reggel a normál kielégülésen kivül megkaptam a lábaimnak járót is. :)))
Rágtam a fülét már a Stikinek, hogy mivanmármikormegyünkanormafárafutniheh?
Végrevégrevégre megvolt.
És bazi jó volt.
Nincs ennél jobb érzés a sportban, mikor jó időben a természetben fut az ember, a lába alatt recsegnek a faágak....áááá totál újjászületés, főleg, hogy az emelkedőn majd megpusztultam. Sose fogom megérteni, emberek hogyan tudnak nemsportolni, eltunyulni, punnyadni állandóan?
A Lilibogyesz volt a legcukibb....mea culpa, a kutya egész télen csak tessék-lássék sportolt....semmi téli hóban patakmenti futás, dagadt is lett, s hát most cuki volt, mert a végén gyökkettővel nyomta, de lenyomta....utána még jött velünk a Gouba-ra, majd a Vianba ebédelni barátokkal és meg egy esti Élet menetét is végigcsinált.
A nap szupersztárja egyértelműen az ebgyerek volt.
Mindenhol behajtotta a nekijáró hasmasszirt. A leghardkórabb azért az volt, mikor a Meneten, az Alkotmány utca közepén hanyatt vágta magát, mert hát már ideje volt, hogy a hasát is simogassuk, ne csak az oldalát.....
A Meneten megismerkedtem Stiki nagybátyjával is, meg láttuk Xcsajt is.....(ez volt a legszebb, éjjel rémálmom is lett és továbbra sem értem a faszimat, hogy mit? miért? még mindig...)

hellosziaszevasz

Élek.
Virulok.
Vagyok.
Létezem (csikidam, ergo létezem....na ez gáz részemről :D)

Miután visszatértem a gyárba, kb Shivát megszégyenitő kar-kézmozgásokkal nyomattam a melót. Valami őrület, hogy mi volt, de hát a józan ész azt súgja, hogy ugye addig jó, mig sok munkám van. Nos, nem panaszkodom.
Múlt héten rá is jöttem, hogy miért is csinálom. Nem, nem a pénzért, főleg, hogy kevesebbért jöttem át a japóktól, hanem ezért:
" Ezt a Zoét imadom, ez egy olyan helyes lany!"
No, ezekért a visszajelzésekért.
De bevallom, a múlt héten már kicsit sok volt, hogy szervezzek nászutat Albániába, illetve olcsó jegyet Vanuatura.
Jah, ofkorsz. De igazándiból ez a kihivás, nem egy Bp-Frankfurt-Bp repjegy.

2011. április 7., csütörtök

back to the business

na hát vissza.
Egy hét vegeta után visszatértem a kis lukamba.
Baszki és azóta annyi melóm van, mint a szemét.......igaz, helyettesitettek, de minek?? Az alapdolgok el lettek végezve, de hát mondjuk számlázás???????
nem szeretem én az ilyet......
Úgyhogy most szivok, mint a torkos borz.

De nem rivok én itten, hiszen alig vártam már, hogy a lázas deliriumból kigyógyulva újból bevessem magam az egyetemen.
Nos, ma is nyomtam fél 8ig az ipart, pedig ma reggel úgy indultam, hogy na ma végre kimegyünk a Lilivel a Margitszigetre futni.....7-kor este már gondoltam, hogy az menjen ma futni, akinek két anyja van.....ennyit erről.
És ilyenkor már agyilag is bezoknulok. Nem ér.
Egész nap cikáznak a gondolatok a fejemben, de ilyenkorra meg már......kongok.....